„Vajon a soha le nem bomló anyagból készült, vagy a meg sem valósuló műalkotás szolgálja inkább a jövő nemzedékeket? Lehet, hogy néhány műalkotás túléli még az emberiséget is? (…) A fenntartható fejlődés eszméje két módon vonatkoztatható a művészetre: egyfelől minden műalkotás kapcsán felvetődik a kérdés, vajon az általa használt anyagok és az installálás módja mennyiben környezetbarát, energiaforrás-kímélő. Ennyiben a fenntartható művészet nem feltétlenül jelent politikailag elkötelezett művészetet. Másfelől viszont szerte a világban számos olyan művész és csoport van, akik konkrét témákkal, pl. légszennyezés, veszélyeztetett állatfajok, klímaváltozás, kizsákmányolás foglalkoznak (pl. Phil Collins, Gustav Metzger, Fernando Gracía Dory, Helen és Newton Harrison művei). A fenntartható fejlődéshez kötődő művészet tehát az environmental arttal szemben nem „csak” a környezetvédelem kérdéseire koncentrál, hanem fokozott társadalmi felelősségtudat és a dematerializált műfajok iránti fogékonyság is jellemzi. (…)”

http://tranzit.blog.hu/2008/03/11/muveszet_a_jovonek


http://translocal.org/sustainability/